Belépés
FõoldalKeresésOldalakHirdetésekNévjegyekRegisztrációBelépés
Néptáncegyüttes
Daloskönyv
Galéria
Fellépések
Patak község
Története
Mai arculata
Büszkeségeink
Helyi sajátosságok
Hagyományőrzés
Egyesület
Kapcsolat
Támogatóink
Jogi információk

Ebben az almenüpotban a község egykori plébánosa, Sághy Ferenc atya által végzett kutatómunka eredményének rövidített és más forrásokból kiegészített változata található néhány fényképpel gazdagítva.


Adalékok Patak történetéből

A hajdani Nógrád Vármegye nyugati részén fekvő magyar kisközség Patak.

Neve 1255-benszerepel először egy IV. Béla király idejéből származó oklevélben. Az iratok alapján megállapítható, hogy a település a vízfolyásáról kapta nevét. A több mint 700 éves község a középkorban jelentős hely volt. A kiadott oklevelek szerint önálló plébániája már 1397-ben fennállott, egészen a török hódoltságig.A XV. század elején a magyar király birtokában találjuk. 1421-ben Szécsényi László vette zálogba 5000 forintért. 1434-ben Patak városi kiváltságokkal rendelkezett. Palóczi György esztergomi érsek, akit 1436-ban e birtokba iktattak, a szomszédos Dejtárral együtt zálogba vette.

1598-ban Vásárospatak néven szerepel a vármegye adóösszeírásában, 31 adóköteles házzal.

1633-34-ben a török kincstári adólajstromban mint török hódoltsági terület, a nógrádi „nahije” községei között már csak öt portával szerepel. Ugyanebben az évben járt ezen a vidéken Apáthy Márton egyházi kiküldött, aki azt írja Patakról, hogy mint a többi környező falu, ez is siralmas állapotban van a törökdúlás miatt. Az akkori pataki plébánost Kecskeméthy Bálintnak hívták. Az egyházi küldött megállapította, hogy ennek a plébánosnak nincs semmi jövedelme, nincs semmi szent felszerelése, sőt maga a templom is le van rombolva. 1668-tól 1700-ig az úgynevezett licentiátussal (tanításra jogosult személy) rendelkező prédikátorok látták el a községet.

A falubeli idősebb lakosok emlékeznekarra, hogy Patakon a Lestányszky féle ház helyén vendégfogadó állt, s az út mellett, a büdöstó környékén volt egy Nepomuki Szent János szobor. A régi hagyomány szerint egy időben a falu a Kenderföldek táján feküdt, ahol gunyhókban laktak az emberek. A szájhagyomány megőrizte a török idők emlékét is. Ezek szerint a Dejtár felé eső és a Kenderföldektől a közeli Nagyoroszi felé eső nádasokban sokszor bújtak meg a pataki asszonyok és lányok a törökök elől. Azok pedig magyar szóval csalogatták őket: „Kati, Rozi, Mari gyertek ki, elmentek már a kutyafejű törökök!” Jaj volt annak, aki hitt nekik és előjött, mert megcsonkították, meggyalázták és megölték őket…

A török kiverése után még 10 évig sem tartott a békés élet. Az osztrák császár hadai rabolták, pusztították, fosztogatták tovább a falvakat még jó ideig.

A szomorú, 1633-34-bes évek és az azt követő időszak után óriási jelentőségű év a falu történetében az 1714-es esztendő. Balogh György Ferenc plébános 1714. június 11-én megkezdte Patakon az anyakönyvek latinul íródott vezetését. Így kezdődött: „Ego ….”. Ez évtől szerepelnek Patakon a napjainkban is ismert Vodnák, Csehek, Csóka, Berta, Bussai családnevek, majd néhány év múlva a Gacs, Bodó, Csóka, Szűcs vezetéknevek.

Az első esketés bejegyzése az anyakönyvbe 1714. október 4-én történt. A falutörténet szempontjából rendkívül érdekes adat van feljegyezve 1716. június 6-án. Az esküvőn az egyik tanú, Csizmadia Mihály pataki campanator, vagyis harangozó. Tehát 1716-ban volt harangozó…
Balogh György Ferenc 1714. augusztus 5-én írta a halotti anyakönyv első bejegyzését:
Diósi Katalin 100 éves korában halt meg. A második Laczó Mihály, aki circ. 130 évig élt.
1715-ben már ismét 29, majd 1720-ban 20 magyar és hat tót háztartással említik az okmányok Patakot. Mindvégig az esztergomi érsek volt a birokosa.

1731-ben az esztergomi érsek támogatásával megkezdték a templom felépítését.

1732. április 31-én Bitter Lőrinc, mint önálló pataki plébános foglalta el beneficiumát.

1755-ben a faluban a katolikus szentgyónást végezni tudók száma 425 fő, a nem tudóké 150 fő, összesen: 575 fő. Van esküt tett bábaasszony.

1772-ben húsz tanulónak oktatott írást, olvasást Molnár György, az első tanító.

1785-ben Patakon 110 házban 127 család, illetve 816 fő lakott.

1801. Advent első vasárnapján megtörtént ama is álló, új templom benediktálása. Július 12-én helyezték el a toronykeresztet, amelybe német nyelvű emlékiratot tettek.

1846. május 13-án jelenti Kovács Pál plébános a Vic. Gen.-nak, hogy önmegtartóztató társulatok működnek a faluban (Societates abstinentiae). Tagjainak száma Patakon 234 fő. Kötelezték magukat arra, hogy égetett szeszesitalt egyáltalán nem, egyéb alkoholt csak mérsékelten fogyasztanak.

1850. aug. 24-én jelenti Kovács Pál, mint iskolaigazgató, hogy a falu lakossága 1107 fő, ebből 1096 fő katolikus és 11 fő izraelita.

Az iskolába járók száma télen 56 fiú és 59 leány, összesen 115 fő, nyáron 18 fiú és 20 leány, összesen 38 fő. A tanító Jábri György, s van mellette egy segédtanító is. Az 1863-as augusztus 11-i jelentés szerint 153 fő (77 fiú, 76 leány) a pataki hétköznapi, 68 fő (35 fiú, 33 leány) a vasárnapi iskolások száma.


1876-77-ben a falu 4 osztályos római katolikus népiskolájában Mohay Gyula tanító 63 leánynak és ugyanannyi fiúnak oktatta a hit- és erkölcstant, írást, olvasást, számolást, földrajzot, történelmet, és az új mértékeket. A községben 1948-ig működött a római katolikus iskola.

A kommunizmus Patakon enyhe volt, - amint ez Horváth Rezső alesperes, pataki plébános 1919. október 31-i jelentéséből kitűnik. Amikor május 3-án elterjedt a hír, hogy Kun Béla megbukott, a plébános kitétette a nemzeti lobogót a templomtoronyra. A zászlót levették, a plébánost pedig Vácra és a Markó utcába hurcolták egy hétre.

1866-ban és 1873-ban kolera járvány volt a községben, 1882-ben és 1905-ben pedig nagy tűzvész pusztított.

Az 1920-as népszámlálás szerint a falu lélekszáma 1484 fő.


Az 1930-as nagy gazdasági világválság a középparasztság eladósodásához vezetett, a népszámlálás adatai szerint ebben az évben 1635 fő volt a falu lakossága.

1944. december 9-én jöttek be a szovjet csapatok Patakra.
A magyarországi falvakhoz hasonlóan Patak is kivette részét a világégésekből, amelyek áldozatokat követeltek szinte minden családtól. A templomban és a művelődési ház előtt emléktáblák örökítik meg a II. világháborúban elesett 75 fő hősi halott nevét.
A megszállók egy férfit és egy fiatalasszonyt agyonlőttek Patakon, egy férfit a bomba ölt meg, kilencen az izgalmak, pincézés miatt haltak meg.
Az anyagi kár is jelentős volt. Még a szovjet bevonulás előtt egy bomba légnyomása megrongálta a templom ablakait. A megszállás idején elvittek a templomból több kilogramm gyertyát, 9 db albát, 8 db karinget, 16 db oltárterítőt, 8 készlet ministráns ruhát. Sok fa felszerelést, iratot, kataszteri birtokíveket, javadalom összeírásokat, visitatio canonicát eltüzeltek. A legfontosabb, legértékesebb dolgok – egy ládában elrejtve – a pincében elfalazva megmaradtak. Az anyakönyvek közül négyet megrongáltak, lapokat téptek ki, s azokat eltüzelték. A római katolikus iskola felszerelése és berendezése teljesen elpusztult. A tanító lakások falát is kibontották. Elpusztult a szövetkezet nagy épületével együtt az egyházközség tulajdonát képező színpad. A magánházakat is súlyos károk érték. Főleg a melléképületek mentek tönkre. A község lóállományának 99 %-a, az egyéb állatállomány 80 %-a ment tönkre, illetve vitték el. Az egész megyében Patakon alakult meg először az esperes-plébános és atanító munkája nyomán a Nemzeti Bizottság. A kommunista eszme, mint ahogyan 1919-ben, 1945-ben sem talált talajra. A párt a faluban nem tudott megalakulni, a ’45-ös választáson nem kapott szavazatot.1949-ben megalakult az első mezőgazdasági szövetkezet 50 taggal.1965-ben felépült a jelenlegi általános iskola, négy osztállyal. Ebben az évben az óvodások száma 40-50 fő volt.

Jelentősebb pataki plébánosok:


1732-1769: Bitter Lőrinc – 37 évig pataki plébános

1769-1799: Szekeres János. 1761-től galántai Eszterházy János gróf praefectusa – 30 évig pataki plébános
1799-1837: Kosztka Pál – 38 évig pataki plébános

1834-1838: Somogyi Csizmadia Károly káplán, a híres Somogyi Könyvtár későbbi alapítója.

1838-1864: Kovács Pál, Surr. VADnus. teol. doktor. Fil és teol. Dr. 1818-tól a nagyszombati szemináriumban praefectus, a fizika tanára, könyvtáros és a világi filozófusok exhortatora. 1833. a vicariusi hivatalban levéltáros, szentszéki jegyző és titkár – 28 évig pataki plébános

1877-1912: Neymon Károly – 35 évig pataki plébános

1936-1945: Dr. Budai János –Teológiai tanár, az esztergomi szeminárium prefektusa, az Érseki és Prímási Szentszék bírója – 10 évig pataki plébános.Plébánosi működése idején 1937-ben bővítik a templomot egy sekrestyével és elvégzik a belső festést; a mennyezeti kompozíciót és a négy evangélista képét Márton Lajos festőművész készítette. Az ő idejében emeltette özv. Nagy Ferencné (Nagy Vince, pataki születésű bernecebaráti plébános anyja) a ruskicai márványból készült főoltárt, amely Karl Ferenc József alkotása. A templomot ebből az alkalombólnovember 7-én konszekrálta az 1951-ben mártírhalált halt és 2009. október 31-én boldoggá avatott Meszlényi Zoltán segédpüspök.

1945-1973: Tarnai Béla – Kanonok, igazi szellemi vezető – 28 évig pataki plébános. Nevéhez fűződik a Lourdes-i barlang felépítése, a szembemiséző oltár, a Mária-oltár, az ambó és a márvány áldoztató rács felállítása, a templom palatetőzése, a színes üvegablakok beépíttetése, a Kaszás Gyula festőművész alkotta utolsó vacsorát ábrázoló nagy freskó készíttetése, valamint a Gergely Ferenc orgonaművész által tervezett és kivitelezett orgona megépítése. Áldozatos munkája elismeréséül 2000-ben megkapta a „Patak község díszpolgára” címet. Az őt ábrázoló dombormű és márvány emléktábla látható a római katolikus plébánia utcai homlokzatán.

Aktuális
Fellépéseink
Rólunk írták
Köszöntő
developed by Centrumnet Systems